Makó öntözéstechnika

Makó öntözéstechnika: ismert brandek termékei

A hazai piacon is jelen vannak azok a világmárkák, amiknek a termékeivel megalkotható egy tökéletesen működő locsolórendszer. A Makó öntözéstechnika alkatrészeinek segítségével lesz a teljes rendszer olyan, ami maximálisan megfelel a kert igényeinek. De milyen brandekről van szó? Melyekben lehet megbízni?
A Hunter, a Toro, a K-Rain, a Rain Bird, az Irritrol, a Signature és az Orbit azon gyártók közé tartoznak, amik évtizedek óta vezető szerepet foglalnak el a piacon, és nem véletlenül. Segítségükkel a Makó öntözéstechnika segíteni fogja a kert megszépülését és természetesen a gondozását. A fent említett márkák alkatrészeiben mindig meg lehet bízni, hiszen azok tartósak és magas minőségűek.

Nyilván különbségek vannak közöttük, ugyanis mindegyik gyártó más és más területen, termékkel remekel. Például a Toro Greenkeeper megbízható és felhasználóbarát vezérlőegységének párja nincs, míg a K-Rain rotoros szórófejek precizitásához egyetlen más produktum sem emelkedik fel.
A rotoros fúvókák világában pedig egyértelmű bajnok a Hunter MP-Rotátor, minden téren. Ugyanakkor, ha egy automata öntözőrendszer csak Rain Bird vagy csak Rain termékekből van összerakva, akkor is adott a kifogástalan jelleg és a megbízható Makó öntözéstechnika. De nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem csupán a márkák és alkatrészek számítanak, hanem az is, hogy ki végzi el a beszerzésüket, a rendszer megtervezését és megépítését.

A kerti öntözőrendszer mindig a tervezéssel kezdődik

Nagyon fontos hát, hogy egy megfelelő szakemberre bízza a munkát a tulajdonos. A kerti öntözőrendszer milyenségét az adott terület mérete, növényzete, a terepviszonyok, a napos és árnyékos felületek megoszlása nagymértékben befolyásolja.
Egy hozzá nem értő persze ezek közül sokat kihagy, aminek az eredményeként a kerti öntözőrendszer hatékonysága elmarad a várttól. Nem szabad továbbá elfelejteni, hogy a locsolórendszer tervezésének egyik alappillére, hogy az egy zónán üzemelő szórófejek számát csak addig szabad növelni, amíg el nem éri az ember az üzemi nyomáson rendelkezésre álló vízmennyiséget.